Igen, visszaszámolok. Már csak 2 nap és vége a januárnak. Hosszú nagyon, de mindig olyan jó érzés ha már vége, mert a február, már akármennyire is a tél hónapja, de azt jelzi, nem sok van már hátra. A hóvirágok hetek óta kibújtak, rengeteg rügy van a bokrokon, fákon, ez a hideg remélhetőleg nem teszi tönkre őket. Meg aztán többet lehet kint lenni, ami nagyon ránk férne, hogy ne legyen beteg a csöppöm. Nem panaszkodom, mert 3 hetet végig jár a bölcsibe, a héten itthon volt, masszívan, volt hogy éjjel hányásig köhögve, a megyébe meg nem lehet Rectodelt kúpot kapni. 1 volt itthon, azt a hányáskor beadtam, 15 perc múlva semmi gond. Azóta szerencsére sokat javult, még eléggé köhög, de éjjel már nem hallottam. A bölcsit még a héten hanyagoljuk, jöjjön rendbe teljesen. Sajnos sokan nem így gondolják. Reggel hétkor mikor megyünk már görcsösen köhögő gyerkőcöket hallok. Lina soha nem ment betegen. Jó apjuk itthon van, ami nekünk csak ebben az esetben jó, amúgy nem, mert azt jelenti nincs meló. Egyébként sokkal kevesebbet beteg mint tavaly ilyenkor, és ha igen, akkor is könnyebben viseli, max. étvágytalanabb, de mára az is elmúlt, evett mindenből, bár nem túl sokat. Rögtön le is ment a kis pocija, de gyanítom hamar visszanöveszti.