Hát mint az lenni szokott az ember gyereke péntek este lázasodik be. Ilyen még nem volt, vagyis itthon még nem kellett lázat csillapítani, a kórházban voltunk amikor utoljára szükség volt rá, ott pedig szakszerű kezek végezték eme műveletet. Szerencsére fürdőzni is csak egyszer kellett, és a láz mindig megadta magát. Ma reggelre kis piros pöttyöcskék díszítették Linus hasát, és a doktor néni is megerősítette a gyanút. Ez 3 napos láz, de ha holnap is lenne, akkor menjünk vissza, mert akkor másik víruskánk is van, arra meg már kell gyógyszer. Mindezekhez társul egy kis taknyosság már egy hete, illetve jönnek a felső szemfogak. Szép. Eléggé nyűgös a kisasszony, de most már talán kifelé megyünk mindenből.
A legjobb, hogy ébredés után első szava : aba vagyis apa. Rajongva szereti az apját, de azért ha nyűgi, mindig engem tüntet ki a figyelmével. Kezd egyre stabilabban megállni, most már lehet nemsoká egyedül is menni fog. Azt mondják ne nagyon várjam, mert nem lesz az olyan túl jó, de aminek eljön az ideje, az ellen nincs mit tenni. Így is menni kell utána egész nap, majd akkor meg szaladni fogunk.
Kitört rajtam a csinosítási láz, aminek eredménye a kis csatt, olyan édes a kis hajába. Mondjuk nem is ártott már valami, mert majdnem belelóg a szemébe, illetve a fürtjei már néha mókásan kunkorodnak.